Brutális fordulat Kanadában, nagy bajban a „kanadai Trump”

Amikor Justin Trudeau január 6-án bejelentette lemondását, az akkor már tíz éve kormányon lévő Liberális Párt történelmi mélyponton volt. A kanadaiak túlnyomó többsége hátat fordított a miniszterelnöknek, aki soha korábban nem látott mértékű államadósságba taszította az országot. Január közepén a közvélemény-kutatások 47 százalékra becsülték a Konzervatív Párt támogatottságát, míg a Liberális Pártét mindössze 20 százalékra. Mindenki a „kanadai Trumpként” emlegetett Pierre Poilievre-ről beszélt, aki konzervatív fordulatot hozhat a liberális Kanadában. Szinte borítékolható volt a baloldal veresége az októberi előrehozott választásokon.

Aztán jött egy váratlan fordulat. Márciusban Mark Carney vette át a miniszterelnöki stafétát Trudeau-ról, és meghirdette április 28-ra az előrehozott választásokat. 

Hogy mi történt? A fordulatban fontos szerepet játszott Trump is, de nem a kanadai, hanem az amerikai.

Két jelölt között fog eldőlni a választás

A hétfői választáson négy miniszterelnök-jelölt száll harcba, de valójában a két nagy párt között fog eldőlni a verseny. Bár a kanadaiak nem közvetlenül a miniszterelnök személyére szavaznak, hagyományosan a győztes párt vezetőjét szokták megválasztani. Erre pedig a Liberális Párt frissen megválasztott vezetőjének, a miniszterelnök Mark Carney-nek, és a konzervatív Pierre Poilievre-nek van a legnagyobb esélye.

Poilievre-et korábban már bemutattuk olvasóinknak Trudeau lemondásakor. A politikus konfrontatív személyisége, konzervatív álláspontja és frappáns, hangzatos jelmondatai miatt kapta a „kanadai Trump” becenevet.

Ellenfele, a hatvanéves Mark Carney a banki világból érkezett a politikába, a Harvardon majd Oxfordban folytatott tanulmányok után többek között a kanadai és az angol nemzeti bank élén is állt, ezért a Liberális Párt és potenciális szavazói nagy reményeket fűznek gazdasági szakértelméhez. Politikusként azonban sokkal kevesebb tapasztalattal rendelkezik, mint ellenfele, ez lesz ugyanis az első választás, amelyen elindul.

Mindkét politikus azzal kampányol, hogy megválasztása esetén megszabadítja a kanadaiakat egy nagyobb rossztól. 

Trump alaposan ráijesztett a kanadaiakra

A hétfőn esedékes választás kimenetelének legfőbb kérdése, hogy az emberek melyik fenyegetést tartják veszélyesebbnek. Bár a két párt között csupán pár százalék a különbség, a legutóbbi közvélemény-kutatások azt mutatják, Donald Trump az elmúlt hónapokban igencsak ráijesztett a kanadaiakra.

Már megválasztása után, de még beiktatása előtt, Trump felvetette, „legyen Kanada az USA 51. állama”, és ezt azzal indokolta, hogy akkor lenne értelme annak, hogy az Egyesült Államok évi száz millió dollárral támogatja északi szomszédját. Trudeaut el is nevezte Kanada kormányzójának, az ország lakói pedig egyszerre háborodtak fel és rémültek meg a váratlan bejelentés hallatán.

Bár az USA bővítésének kérdése egy időre napirenden kívül került, a frissen megválasztott elnököt továbbra sem hagyta nyugodni a tény, hogy Kanada túlságosan is jól jár a Washingtonnal folytatott kereskedelemmel, noha az ország gazdasága gyakorlatilag déli szomszédjától függ. Februárban 25 százalékos vámot jelentett be a legtöbb Kanadából érkező termékre, amire Kanada azonnal reagált, és ugyanekkora mértékű vámot hirdetett az USÁ-ból importált acél és alumínium termékekre.

Április elején Trump Kanada számára is kilencven napra felfüggesztette a vámokat, és ezt követően viszonylag hosszú ideig nem bolygatta a két ország közötti gazdasági kapcsolat kérdését.

Április 23-án szerdán azonban, kevesebb mint egy héttel a választások előtt, ismét belengette az USA 51. államának tervét, és felvetette, hogy tovább emeli a kanadai autóipart érintő vámokat.

Megjegyezte: 

 – nyilatkozta az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatón Kanadáról. – „Kilencvenöt százalékban nem csinálnak mást, mint velünk kereskednek.”

Hozzátette, ahogy 

– jelentette ki, célozva rá, hogy Kanada függetlensége az Egyesült Államokon múlik.

A vámokkal kapcsolatban ellentétes megnyilvánulásai voltak, először arról beszélt, dolgoznak, hogy egyezség szülessen a két ország között, később azonban belengette, hogy tovább emelheti a vámokat.

Így lovagolta meg a baloldal a Trump-fóbiát

Míg a konzervatív Poilievre a kampány során nem sokat foglalkozott Trumppal, inkább a liberálisok hibáira igyekezett felhívni a figyelmet, Carney belekapaszkodott az egyetlen mentőövbe, amely új esélyt kínált pártjának, és azóta megállás nélkül arról győzködi a kanadaiakat, hogy 

Igyekszik afelé terelni a közvéleményt, hogy a valódi fenyegetést nem a sikertelenül kormányzó liberálisok, hanem Trump jelenti.

Rendszeresen szóba hozza Trump külpolitikai intézkedéseit, amelyeket „generációnk legnagyobb válságaként” emleget. A friss közvélemény-kutatások szerint a kanadaiak többségét már sikerült meggyőznie arról, hogy ő lenne a legalkalmasabb arra, hogy szembeszálljon az amerikai elnökkel.

„Amerika nem Kanada. És Kanada soha, semmilyen formában nem lesz az USA része” – mondta beszédében, miután a szavazatok 85 százalékát megszerezve ő lett liberálisok új vezetője, és ezzel a miniszterelnök is.

– üzent magabiztosan Donald Trumpnak.

A Konzervatív Párt lehet, hogy hiába vezette egy éven át magabiztosan a közvélemény-kutatásokat, mert most, a véghajrában Trudeau félreállításával és Carney politikai húzásával a Liberális Párt ismét versenybe került, és a választás előtti utolsó napokban a felmérések fő esélyesnek hozzák ki. Az már minden esetre most látszik, hogy az elmúlt hónapok turbulens eseményei – nagyban beleértve a Trump-adminisztráció intézkedéseit – szavazásra sarkallták az embereket, mert már az urnák megnyitása előtt több mint hétmillióan leadták a voksukat, ami rekordnak számít.

Nyitókép:  Dave Chan / AFP